Tápanyagnak tekinthető, vízben és lipidekben is korlátlanul oldódik - vélhetően aquaporinon keresztül lép be a sejtekbe, a szájnyálkahártyán keresztül kezd már felszívódni. Fő metabolizálója a máj (portális keringés ide viszi). Enzim:
Teljes katabolizmus - probléma: nem szabályozott folyamat, nincs negatív visszacsatolás, alkohol lebontása során NADH+H+ és acetil-KoA dömping a májban.
Léteznek alternatív anyagcsereutak - kisebb affinitással (nagyobb Km), kisebb aktivitással (kisebb Vmax) működnek, normális esetben ezek az utak elhanyagolhatók. Nagy mértékű alkoholfogyasztás mellett a kis mennyiségben jelen lévő citokróm p450 is bontani kezd - alkohol-dehidrogenáz már telített, a nagy koncentráció miatt a Cyp450 indukálódik a szubsztrát gyakori és nagy mértékű jelenlétében - mennyisége megnő.
ER membránban: monooxigenálási lépéseket katalizál a Cyp2E1 - acetaldehid és acetát keletkezik, NADPH+H+ redukciója és víz keletkezése mellett, O2 lép ki. Alkoholizmusban az alkohol lebontás már kevésbé szolgáltat energiát - erősebb a Cyp útvonal, ez energiát fogyaszt. Emellett az alkohol toxikus hatása is érvényre jut, az etanol és az acetaldehid is szétkapcsolószer - ATP nyerés hatásfoka drámaian csökken. Alkoholfogyasztás nagy mennyiségben ezért kóros fogyást okozhat.
Jó víz- és lipidoldódása miatt a dipólusmomentumot csökkenti - membránok fluiditása változik, ez a neurotranszmissziót megváltoztatja.
Acetaldehid viszont súlyos méreg (alkoholbetegben és nem alkoholbetegben is keletkezik). Biotranszformációs enzimekre jellemző a polimorfizmus - enzimek aktivitása, bontási sebessége változó lehet.
Ezek a tényezők a triglicerid, zsírszintézist segítik elő - májban való átmeneti felhalmozódás velejárója az átmeneti zsírmáj. Reverzibilis állapot - zsír szekrációja meg fog történni. Tejsavas acidózis is kialakul.
Acetaldehidaemia - acetaldehid adduktot képez fehérjékkel:
(nem valódi - nem az enzim átírását fokozza!) Etanol jelenlétében megnő az enzim féléletideje - szubsztrát nélkül ubikvitinálódás, szubsztrátkötéssel nem - lizoszómában bomlik le, nagyságrenddel lassabb lebontás.
Ez az enzim nem csak alkoholt - gyógyszereket is metabolizál!
Májban hipoxiát okoz, mert oxigént fogyaszt, oxidatív stresszt okoz (ROS generálás, mitokondriális légzési láncnál nagyobb hibaszázalékkal működik), felhalmozza a mérgező intermediereket - első fázis aktivitását fokozza (intermedier gyakran mérgezőbb, mint a xeno/endobiotikum! A második fázis enzimjének inkább a gátlását okozza - konjugáció lehetetlenné válik (GSH kötése, UDP-glukóz hiány - alkoholizmusban gyakori a szénhidrátéhezés, az elégtelen táplálkozás miatt). Megzavarja a gyógyszermetabolizmust: alkohol fogyasztása melletti gyógyszerbevitel során az alkohol kompetitíven kiszorítja a gyógyszert a katabolizmusból - ez okozhatja a hatás megnyúlását, a hatás elmaradását (ha az első lépéssel keletkezik a hatékony intermedier). Alkoholfogyasztás utáni gyógyszerbevitel a CYP2E1 indukciója miatt a gyógyszerlebontás gyorsabb - a hatás elmaradhat, vagy megnyúlhat (ha az intermedier a hatóanyag).
Alkoholista beteg: inkább az alkohol mellett szedje a gyógyszert, mert így beállítható a gyógyszer.
Acetaminofen, paracetamol (gyulladáscsökkentő és lázcsillapító): lebontása során CYP2E1 enzimmel ROS generáló intermedier (NAPQI) keletkezik, májsejteket elpusztíthatja - normálisan UDP-glukoronizációval konjugálódik, vagy a NAPQI glutationnal konjugálódik - ha a CYP2E1 indukált, a májnak ez a letális károsodását
okozhatja.
Elfogyasztott tápanyagok emésztése: hidrolízis. Szénhidrátok: glikozidos, fehérjék: peptid, lipidek: észterkötés hidrolízise.
Felszívódás:
VLDL-be csomagolva szekrécióra kerül.
Kilomikron és VLDL triglicerid-tartalma - lipoprotein-lipáz bont, glicerin a májba kerül vissza. Zsírsavak: zsíracil-KoA keletkezik. A zsírsejtbe eközben inzulinmediált GLUT4 miatt glukóz beáramlás - glikolízis intermedierekből glicerin-3P, zsírsacil-KoA-val észterkötés, zsírcsepp formájában raktározza. Glikolízissel energiatermelés + acetil-KoA-ból zsírsavtermelés. NADPH a pentózfoszfát út segítségével pótlódik.
Posztabszorptív szakasz után csak több órával jön létre rövid/hosszú éhezés - kezdetben a glikogénbontásból még fenntartható a glukózszint. Rövid éhezés: fél/egy nap, glukoneogenezis erőteljes, glikogén még bomlik Hosszú éhezés: több naptól - ketontestszintézis, aminosavak glukoplasztikus - ketoplesztikus lebontása
Glukózszint fenntartása: kezdetben glikogénlebontás - majd glukózszintézis. Glukoneogenezishez szükséges piruvátot fel kell venni (laktát előanyag lehetne, de éhezésben alapvetően nem nagy mennyiségben keletkezik) - aminosavszint megnő a vérben - fehérjelebontás felé eltolódó egyensúly. AS-akból piruvát keletkezik. zsírsavlebontás: zsíracil-KoA acetil-KoA-vá lebomlással energiát szolgáltatnak. Glicerin is felhasználásra kerül a glukoneogenezisben - citrátkör már nem tartható fent. zsírsavakból menekülőútvonalban ketontest keletkezik - ez már hosszútávú éhezés.