Orvosi Kommunikáció

• A kommunikáció egy nagyszerű tantárgy lehetne, ha nem első évben találkoznál vele, hanem klinikai tapasztalatok birtokában, pl. harmadévben.
• A hatékony gyógyítás nélkülözhetetlen eleme a megfelelő kommunikáció. Ez teremti meg az orvos és a páciens közötti bizalomteljes kapcsolatot, ez teszi lehetővé, hogy az orvos megismerje a diagnózist megalapozó információkat, s ez szükséges ahhoz is, hogy a beteg megfelelően együttműködjön az orvossal. Az oktatás célja részben azoknak a kommunikációs módszereknek az átadása, amelyekkel hatékonyabbá válhatnak az orvosok mindennapos feladatai: a betegek meghallgatása, kikérdezése, tájékoztatása, együttműködésük kialakítása. Az oktatás tárgyai a mindennapi orvos-beteg kapcsolat olyan – az utóbbi időben előtérbe került – elemei is, mint pl. a közös döntéshozatal, a terápiás betegoktatás, az orvosi kommunikáció szuggesztív hatásai.
• Az orvosi kommunikáció általános szabályszerűségeinek ismertetése mellett a tantárgy a gyógyítás különböző színtereinek kommunikációs sajátosságait is bemutatja. Így többek között foglalkozunk a gyermekekkel, az idősekkel, a balesetet átéltekkel, a szenvedélybetegekkel való kommunikáció sajátosságaival, a szexuális témák megbeszélésének kérdéskörével, s az interkulturális kommunikáció sajátosságaival. Nagy hangsúlyt helyeznek az orvos-beteg kapcsolat nehéz kérdéseire, így foglalkozunk a rossz hírek közlésével, az agresszió kommunikatív kezelési lehetőségeivel és az öngyilkosság témaköréről való beszélgetés sajátosságaival.
• Kommunikáció terepgyakorlat és beszámoló: a jegyet nem befolyásolja a terepmunka beszámoló, viszont a félév aláírásához kötelező elkészíteni és előadni. A félév utolsó 2 hetén, a gyakorlatokon zajlik a beszámolók előadása, előtte kell elmenni terepgyakorlatra és megfigyelni élőben az orvos-beteg kommunikáció sajátosságait, különböző aspektusait 4 órás rendelés keretében. Erről egy bemutatódiát (PPT, Open Office, …) kell készíteni, amit majd a gyakorlatvezető által megadott e-mail címre kell elküldeni. Nem érdemes a terepgyakorlat idejét elkapkodni, a félév elején lezajlott előadások és pár gyakorlat után érdemes időpontot keresni, mikor már megismerkedtél az orvosi kommunikáció bizonyos szempontjaival. A terepgyakorlatot az országban bárhol lehet végezni (miután megadták rá az engedélyt), kivéve az egyetem klinikáin (ezek közül is vannak kivételek, ahova lehet menni, ezeket lásd az intézet honlapján felsorolt ajánlott terepgyakorlati helyek között). A terepgyakorlat ajánlott helyszínei: http://magtud.semmelweis.hu/okt/tantargyak/144-kommunikacio/215-orvosi-kommunikacio-terepgyakorlat-helyek
• Hat előadás van. Ezeket a tanév elején, egymás utáni heteken adják le. Utána már csak gyakorlatok vannak. Megéri elmenni, de kihagyásukkal sem veszt sokat az ember.

A vizsga félév végi szóbeli kollokvium. A és B tételt kell húzni, ezek átlaga adja az érdemjegyet. A vizsga körülményei: helyszíne a NET valamelyik Szemináriumi terme (Sz-el kezdődő Dékáni Hivatal melletti termek az első emeleten) szokott lenni, egy adott napon 1 tanár szokott vizsgáztatni, a vizsga reggel 8-kor kezdődik és kb. 15 embert vizsgáztatnak egy nap. Akinek sietnie kell vagy szeretne hamar túl lenni rajta, megbeszélheti a többi hallgatóval, hogy ő mehessen be előbb. Egyszerre 3 ember megy be, tételhúzás után van bőven idő a tételek kidolgozására. Miután végez valaki és elhagyja a termet, a terembe bemegy a következő vizsgázó, a többiek a szemináriumi terem melletti folyosó székein várakoznak. A kommunikációt a vizsga után se felejtsd el, egyrészt hogy sikeres orvos légy, másrészt mivel az ún. Magatartástudományi szigorlat része, amit 3. év végén tesznek le a hallgatók pszichológiából és orvosi kommunikációból. A szigorlat pedig már beleszámít a diploma átlagába.

A vizsga témakörei az Orvosi kommunikáció tankönyv második kiadásának (Pilling János, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008) következő részeihez tartozó fejezetek: Általános kommunikációelmélet; Az orvos-beteg kommunikáció általános kérdései; Kommunikáció különböző helyzetű betegekkel. A hallgatók a vizsgán két tételsorból egy-egy tételt húznak. A tételek a következők:

„A” tételsor

  A kommunikáció alapfogalmai és szerepe az orvoslásban: a kommunikáció alapelemei, axiómái, szintjei; a verbális kommunikáció
  A kommunikáció alapfogalmai és szerepe az orvoslásban: a non-verbális kommunikáció
  A kommunikáció alapfogalmai és szerepe az orvoslásban: az aktív meghallgatás, az empátia jelenségvilága
  Az orvos-beteg konzultáció
  A betegtájékoztatás kommunikációs kérdései
  Terápiás betegoktatás és közös döntéshozatal
  A meggyőző kommunikáció szerepe a gyógyításban: a meggyőzés tanuláselméleti és kognitív modelljei; a meggyőzés hatása.
  A meggyőző kommunikáció szerepe a gyógyításban: érveléstechnika, a meggyőzés fő- és mellékútja, a viselkedésváltozás szakaszainak modellje
  A szuggesztiók jelentősége az orvos-beteg kommunikációban

„B” tételsor

  Kommunikáció akut betegekkel
  Kommunikáció beteg gyermekekkel
  Kommunikáció idős betegekkel
  Kommunikáció szomatizáló betegekkel
  Kommunikáció alkohol- és drogfüggő betegekkel
  Kommunikáció szexuális problémákról
  Az öngyilkossági kísérletet követő orvos-beteg találkozás kommunikációs sajátosságai
  Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei
  A gyógyíthatatlan betegségek diagnózisának közlése
  A halálhír és veleszületett fejlődési rendellenesség hírének közlése
  Kapcsolat cigány (roma) páciensekkel

A félév végén versenyvizsgát is tart az intézet, amin önkéntes a részvétel és vele kiváltható a kollokvium . Azon hallgatók, akik a versenyvizsgán jeles (5) vagy jó (4) eredményt érnek el, ennek megfelelő megajánlott jegyet kaphatnak. A verseny témakörei megegyeznek a kollokvium témaköreivel. Nem kell rá többet készülni, mint a kollokviumra, és könnyű rajta megajánlott jegyet szerezni, így érdemes á felkészülni.

• Dr. Pilling János nagyon jó gyakorlatvezető, ha hozzá kerülsz, nagy szerencséd van.
• A gyakorlatok Pillinggel érdekesek voltak és tetszettek, az előadásokra felesleges bejárni (emellett is garantált az 5-ös).
• Vizsgán a legtöbb tanár nagyon segítőkész és elnéznek apróbb hibákat, könnyen megadják a jó jegyet. Ha kétes a jegy, akkor a jobb jegyet adják meg inkább, illetve hogy megnyugtassák lelkiismeretüket, kérdeznek néhány dolgot más témakörökből is: ha jól válaszolsz, a jobb jegy garantált.
• Egyetlen tanár van (S.A. monogrammal), akinél ne legyen lelkiismeret-furdalásod, ha 1-est vagy rossz jegyet kapsz. A tanár személyét nem fedem fel, hogy ne sértsek személyi jogokat, de a markmyprofessor.com-os értékelése magáért beszél.
• Ha az egyik tételt nagyon jól tudod, akkor ezzel kezdd, hogy megnyerd a tanár jóindulatát, így a kisebb pontatlanságokat elnézheti a másik tételben.

• Pilling János: Orvosi kommunikáció (Medicina 2008)

• Csabai Márta – Molnár Péter (1999): Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, Budapest
• Varga Katalin (szerk.) (2005): Szuggesztív kommunikáció a szomatikus orvoslásban. Országos Alkohológiai Intézet, Budapest
• Varga Katalin – Diószeghy Csaba (2001): Hűtésbefizetés avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban. Pólya Kiadó, Budapest
• Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest
• Németh Erzsébet (1999): Kommunikáció. SOTE, Budapest
• Németh Erzsébet (szerk.) (1997): Az orvosi kommunikáció. SOTE Képzéskutató Oktatás-technológiai és Dokumentációs Központ,
• Tringer László (é.n.): A gyógyító beszélgetés. Magyar Viselkedéstudományi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest

(Ezek helyett inkább a tankönyvet tanuld, mivel a könyv fejezetei a tételek…)

• A1. A kommunikáció alapelemei, axiómái, szintjei; a verbális kommunikáció
• A2. A non-verbális kommunikáció
• A3. Az aktív meghallgatás, az empátia
• A4. Az orvos-beteg konzultáció
• A5. A betegtájékoztatás kommunikációs kérdései
• A6. Terápiás betegoktatás és közös döntéshozatal
• A7. A meggyőző kommunikáció , modellek, hatások
• A8. A meggyőző kommunikáció , fő- és mellékutak
• A9. A szuggesztiók jelentősége az orvos-beteg kommunikációban
• B1. Kommunikáció akut betegekkel
• B2. Kommunikáció beteg gyermekekkel
• B3. Kommunikáció idős betegekkel
• B4. Kommunikáció szomatizáló betegekkel
• B5. Kommunikáció alkohol- és drogfüggő betegekkel
• B6. Kommunikáció szexuális problémákról
• B7. Az öngyilkossági kísérletet követő orvos-beteg találkozás kommunikációs sajátosságai
• B8. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei
• B9. Rossz hírek közlése
• B10. Kommunikáció roma páciensekkel